Utolsó esély...

Hirtelen nem tudtam mit tegyek, lefagytam. Castiel kikerekedett szemekkel figyelt engem.

 Ne mondj inkább semmit! - mondtam erös éllel a hangomban. 

Megfordultam és egy rendeset behúztam Castielnek és ott hagytam.

Elindultam és közben a telóm kerestem elö. Elöször Meikot hívtam aki cseszte felvenni, utána Rosát majd sorban azokat akikre eddig számíthattam. Most viszont hirtelen senki nem ért rá, vagy éppen fel se vette a telefont. Egy ember volt aki hozzám sietett és az sajna Viktor volt. A parkban taliztunk, mert elhozta magával a kutyáját is.

Jó ideig csak csendben sétáltunk és meg sem szólaltunk. Csak néztük az utat és mentünk. Viktor nagyon is sejtette mi a baj de inkább nem mondott semmit. Ahogy elértünk az utcánkba a ház elött Castiel fogadott.

Gyengéd tekintettel nézett rám, bocsánat kérön. De elegem volt már.

- Mit akarsz? - mondtam haragosan

- Sajnálom, nem tudom mi volt Carlaval. Kiraktam még anyum is lemondott róla, mindenki csak rád kíváncsi a családomban. Hiszen annyira elvetted az esze hogy már néha nem is tudom mit csinálok. Csak megyek és azt veszem észre hogy mindig te jársz a fejemben. Szeretlek és nem tudok mit tenni öszintén beléd szerettem teljesen. - mondta fejet hajtva - Megértem ha már látni sem akarsz hiszen, mindent elrontok csak és nem tudok semmit sem csinálni, sajnálom és megértem. Csak egy dolgot kérek, ha már nem kellek rakj ki rendesen.

Elgondolkodtam.

- Hozd holnap 1re ide Carlat. Addig eldöntöm mi lesz még a sorsunk. Nagyon elegem van már abból hogy mindig van valami ami nem azt mutatja hogy tényleg engem akarsz. Nem hiszem hogy valóban mindent komolyan gondolsz. Csak annyit tudok hogy valami mindig van ami ellened van. Most Carla, eddig Debby, könyörgöm. Örülj hogy legalább ennyit elnéztem neked. Az agyam mér kezd megkattani mert nem tudom mit higgyek vagy mi legyen. - mondtam könnyes szemmel.

Folytatni akartam de Viktor hátulról megöleltés befogta a szám.

- Figyelj kis srác, ha ennyire béna vagy add inkább nekem vissza Nekot. Sokat tudok rólad, azt is tudom hogy vot hog egyszerre 4 csajod volt. De sajna azt is tudom hogy Neko nem ezt érdemli. Ha valaha is vissza kapnám Nekot tudnám mi van vele. Neko egy teljesen más lány. Neki valódi érzései vannak és ha belegondolok hogy annó én is ezt tettem vele. Hát... - mondta és elhúzta a száját - Sose tudnám én sem megbocsátani. Neko valóban érez és csak egyszer mondom el, téged valóban szeret te paraszt! Ha ezt nem veszed észre és inkább minden héten elbaszol valamit, akkor hagyd inkább lógva. Ha nem is velem van de legalább boldognak akarom látni! Èrtetted? Mert ha nem akkor szívesen megmutattom milyen érzés szenvedni. - mondta majd szájon csókolt, minden szenvedélyével.

Castiel azonnal neki ugrott és elkezdte ütlegelni. Hirtelen Lysander szakította szét öket, úgy hogy mind kettönek lebaszott egyet. Kerek szemekkel néztek fel és csak csodálkozva fogták az arcuk. Lysander csak állt és nevetett.

- MI lenne ha egy kicsit hagynátok Nekot is válaszolni? - mondta majd a hátamra terítette a kabátját és szót adott nekem.

Kicsit elpirultam, de Lysandernél más miatt.

- Köszönöm- mondtam lassan - Castiel, hozd ide Carolt és beszélünk vele ketten, majd pedig utolsó esély ként elmegyek veled a családodhoz. De ez az utolsó!

Haragos volt, így hát oda mentem Viktorhoz és arcon csaptam teljes erövel. Majd megpusziltam.

- Ezt azért kaptad amit tettél és mondtál. Nem kell helyettem beszélni nem vagyok béna. Tudom mit akarok és ha majd téged akarlak majd szólok vagy ha a segítséged kell így akkor majd jelzem. De amit mondtál az viszont kedves volt. - mondtam majd ott hagyta és Castielt megcsókoltam.

- Téged szeretlek és nyugi ez volt az utolsó puszija Viktornak. Szóval csitulj és gondolkozz mi lesz majd holnap. - mondtam majd nyomtam még egy puszit a szájára és elindltam. 

HIrtelen Lysander megfogta a karom és vissza rántott. gyere elkísérlek amugy is szeretnék veled egy kicsit beszélni Misaki miatt. Ha nem baj. - mondta majd elengedte a karom

Castiel haragosan nézett Lysre.

- Nyugi nekem Misaki kell csak nekem ö az igazi, meg amugy is a te csajod számomra tabu és ez fix szabály. - mondta nevetve - De ha gondolod gyere te is!

- INkább megyek még mielött tényleg hülyeséget csinálsz. Hisz Nekonak nem egyszerü ellen állni, amugy Neko még lakhatok itt? - mondta Cast kiskutya szemekkel

- Persze hisz még együtt vagyunk! Viktor jössz te is? - kérdeztem Castbe karolva.

- Nem inkább, megyek haza. Csáo majd hívj ha kellek. - mondta Vik majd megordult és már el is tünt.

Az ajtó felé mentünk nevetve, amikor az kinyílt és egy újabb csapás várt. Az ajtóban Drake, Erik és Ken várt és ahogy megláttak mindent félre lökve rám ugrottak szinte visítva és szinte mindenhol letapiztak és levizslattak...

Anyám...

- Hogy mi?! -kiabált fel anyum. - Az én lányom nem kever semmi hozzád hasonlóval! Neki rendes tisztességes barátja lesz! Nem holmi kis vörös suhanc aki talán még eszet sem növesztett!
- Abba hagytad?! - kiabáltam vissza anyumnak és megcsókoltam Castielt - Ő az én barátom ha tetszik ha nem! Eddig sem érdekekt téged semmi akkor most hirtelen miért is? 

- A bátyáid elmondtak mindent és tudom jól hogy egy olyan emberrel élsz együtt aki még csak nem is szeret! Söt még azt is tudom hogy közben más lánya menyasszonya és valóban nem szeret téged!  - kiabálta anya vissza.

- Ez hazugság! Èn szeretem, Nekot és mindent megtennék érte! A családom bonyolult hisz a sok pénz miatt anyám azt hiszi mindent irányíthat. De nekem nem kell más csak Neko és kész! Még Viktorral is egymásnak mentünk csak Neko miatt! Szeretem és ha ö is akarja vele maradok mindig! Azt akarom hogy mindig velem legyen és ha kell még feleségül is veszem! Azt akarom hogy ö legyen a mindenem! Nem adom senkinek még a saját anyjának sem! Aki mellesleg képes volt kirakni! - kiabálta Castiel és utána átkarolva megcsókolt.

Erre anyám közénk ugrott és szinte szét szakított minket. Haragosan támadt rám és Castielre de Cast csak félre lökte és átölelt újra oldalról.

- Neked Viktor kell ezért is szóltam neki!  - kiáltotta a bátyám

- Te voltál az? Te akartad szét robbantani az életem? Te akartál tönkre tenni mindent? - kiabáltam és nem érdekelt már hogy a bátyám vagy valaki más - Te egy szemét láda vagy! Sose szerettelek de most már végleg tudom hogy nem is akarok veled se beszélni se hozzád tartozni! Utállak rühellek és hogy szépen mondjam takarodj a hülye ikreddel meg az anyáddal együtt! Többé nem vagytok a családom részei! - kiabáltam és mutattam az ajtó felé. -  Takarodjatok mind annyian!

- Ezt még megbánod kis lányom! Viktor lesz a választottad, egyszer majd úgy is rájössz! Neked ö az igazi! - mondta anyám szomorú tekintettel és kiment az ajtón a bátyáim kíséretében.

Kérdön néztem Castielre.

- Magyarázatott kérek töled is. HOgy hogy eltüntél és mi most ez így hirtelen? MIt akarsz valóban? - mondtam kicsit lazábban de haragos tekintettel.

Castiel habozott de lassan válaszolt.

- Beakarlak mutatni a családomnak és míg távol voltam tőled csak akkor éreztem igazán mennyire hiányzol és hogy mennyire kínoz nélküled a magány. Veked akarok maradni míg kellek. Szeretlek most már teljes szívemből érzem, úgy mint még sosem. A kemény rocker szívem megpuhítottad a szemeiddel. Azokkal a szemekkel amiknek csak én tudom a valódi színét. Azokkal az ajkakkal amiknek csak remélem én érzem az ízét. Rettenetesen beléd szerettem. Ilyen még sosem volt velem nem tudom mit tegyek. Nem tudom mi jó és mi rossz. Téged akarlak és nem csak a tested. Hanem a szíved lelked mindened. Azt akarom hogy te legyél a családom. Kérlek. - mondta Castiel könyörögve.
Nem tudtam mit higgyek hiszen itt hagyott egy levéllel. Aki ezt megteszi tuti nem akarhat ilyen sok mindent. Nem tudom.
- Amugy mi volt ez a más lányokkal találkozik? MIért mondta ezt a bátyám? - kérdeztem csak azért hogy legyen idöm.
- Az csak kitalálták. Rosával találkoztam, meg egyszer Misakival voltam. Amikor meglátott az a rohadék éppen Misaki volt velem és arról beszéltünk hogy mi lesz majd velünk. - mondta elpirulva kicsit Castiel - Amugy ha nem baj beszéltem Meikoval is hogy hol vagy. Meghogy mennyire haragszol rám, de vele csak telón beszéltem. Ha nem baj.
- Engem nem zavar míg nem árul el.  - mondtam mosolyogva
Castiel arcán egy kis aggódást láttam. Valahogy olyan volt mintha nem hinné hogy ilyen könnyen megbocsátok. Nem tudtam még hogy mi legyen. Szeretem Castielt, de kicsit furcsa még ez nekem.
- Tudod mit gyere velem egy kis kikapcsolódásra. Meghívlak a plázába. Gyere! - mondtam hogy egy kicsit vígasztaljam Castielt.
Nem akartam bántani és szerettem volna ha újra mosolyog és az lesz aki volt eddig is. Gyorsan tennem kellett valamit.
Amikor elrángattam magammal a plázába, ahogy beléptünk a pékségbe Carol ugrott Castiel nyakába és egy hatalmas csókott nyomott a szájára...

Vigyázók...

Neko szemszöge...

Viktor beszorított a szikla és a teste közé. Hozzám simult és elkezdett tapizni. Ellöktem magamtól de nem nagyon engedett. Mindig vissza jött és folytatta. Amikor már nem tudtam mit csinálni egy lány jött oda és pontosan Viktor lábai közé rúgott jó nagy lendülettel. Viktor összeesett és csak nyögdécselt a lába közét szorongatva.
Amikor felnéztem Misaki állt elöttem hatalmas démoni mosollyal az arcán. Kérdön néztem rá, de ö csak legyintett hogy menjek vele. Gyorsan elindultunk még mielött Viktor össze szedhette volna magát.

- Mi volt ez az egész? - kérdezte Misaki nevetve
- Viktor az exem és most éppen háborúznak Castielel miattam és mivel most Cast nincs itt azt hiszi nyerhet. - mondtam sajnálva.
Ahogy kimondtam Cast nevét valami megint meghasadtt bennem. Hiányzott Castiel de így sajna hogy csak így elment nem tudtam mit érezhet még irántam és vajon mi is lehet a háttérben.
- Akkor már értem. Amugy mostantól a nyomodban leszek. Lys megkért rá. - mondta gyanakodva
- Rendben, de amúgy hogy hogy Lys? - gyanakodtam én is
Elpirult majd elrángatott a fagyizóhoz és elmagyaráztott mindent. Az elején kezdte szinte túl az elején. Azzal hogy beiratkozott majd kiderült hogy olyan mint Lys, mindent elfelejt és mindent elhagy. És hogy akkor jöttek össze amikor össze cserélték a jegyzetfüzeteik. Amikor ezt meghalottam nagyot nevettem amire ő csak elpirult.
- Remélem sokáig együtt lesztek. Amugy Lys hol van ilyenkor? - kérdeztem elterelve a dolgokat.
- Nem tudom valahol próbálnak. - mondta vállatt rántva és elpirulva.
Sokáig beszélgettünk majd megegyeztünk hogy ma nálam alszik. Amikor a cuccaim ért mentem Viktor sehol nem volt a többiek meg a vízben voltak. Mondjuk Viktor cuccai még itt voltak, de inkább siettem gyorsan. Összeszedtem mindent majd mentem Misaki ért és mentünk is. Miközben haza siettünk szinte végig röhögtük az utat.
Ahogy haza értünk gyorsan csináltunk kaját és utána tévéztünk. Egész estig csak beszélgettünk majd bealudtunk a kanapén. Reggel arra ébredtem hogy valaki csönget.
- Valaki nyissa ki! - kiabáltam
Erre Lys rohant be a konyhába köszénés nélkül. Erre gyorsan felébredtem és utána rohantam. Amikor be értem Misaki szerencsétlenkedett a pultnál. Lys gyorsan átvette a dolgokat.
- Nem is tudtam hogy tidsz főzni Lys! - mondtam nevetve az ajtónak támaszkodva.
Amikor Lys felnézett nagyon elkerekedett a szeme. De nem értettem hogy miért. Hirtelen elfordította az arcát.
- Szerintem vegyél fel valamit. Nem lenne jó ha valaki így látna. Castiel megölne minket miatta. - mondta Lys úgy hogy felém se nézett de láttam milyen vörös az arca.
Amikor magamra néztem láttam hogy csak fehérneműben vagyok. Ami igazából teljesen csipkés alul felül és sokat nem takar.

Gyorsan össze kaptam magam majd mire lementem kis társaság ült már az asztal körül. Ott volt a két testvérem, Lys, Rosa, Misaki és ANYA!?
- ANYA!? - kiabáltam - Mi a rákot akarsz te itt?!
- Szia neked is. Csak érdekel mi van veled hiszen nem írsz nem telefonálsz és a tesvéreid érdekes dolgokat meséltek amugy is. Szóval hallgatlak. - mondta szigorúan komoly arcal.
Ekkor hirtelen csöngettek mielótt mondhattam volna valamit is.
Az ajtót Castiel tépte fel.
- Neko! - kiabálta
Mindenki kérdön nézett. Bejött  körbe nézett majd hozzám fordult.
- Legyél csak az enyém, kérlek!!!

Nem szabad...

Castiel szemszöge...

Lassan kezdk bele örülni a dolgokba hogy Neko ilyen messze van tölem. Viktor meg a közelében van, így még aggódom is. Nem is kicsit.
- Mi a baj fiam? Nagyon csendes vagy. - jó pofizott apum - Csak nem egy lány? Sose voltál még ilyen.
- De az, és talán végre érdekel? - mondtam flegmán
- Természetesen! Részletes választ kérek, és egy leírás is erröl a bizonyos személyröl. - mondta mosolyogva
- Mért talán még utána is nézel ki az? - vágtam vissza - Amugy egy gyönyürü lány, fekete, hosszú hajjal. Kék szemekkel, homok óra alakkal. Gyönyörü arc, telt ajkak. INteligens, harcias és pont olyan mint én. Ellopta a szívemet teljesen.
Apum csak nevetett, mintha valami nagy viccet meséltem volna mintha valami tényleg nagyon mókás lenne. Felhúzott vele.
- Ezért kellett elmondanom?! - kiabáltam és el is indultam a szobámba. Gyülöltem apumat, pedig mindent megad nekem, de valahogy akkor sem ment sose a jó pofizás vele. Anyumat még épp hogy elviselem, de hát ja. Nem vagyunk igazán minta család.
Becsuktam magam mögött az ajtót és ezzel eltüntem a mai napra. Leültem és nyúztam csak a giárt amit annó Neko adott nekem. Hiányzott az illata az érintése a jelenléte mindene. Ö az elsö aki ennyire hiányzik.

Végig gondoltam az érzéseim miközben egy új számot írtam és rákellett jönnöm egy dologra, annélkül hogy Neko tett volna valamit is, végig önmaga volt. Csak önmaga. Ennyi elég lett volna nekem ahoz hogy szerelmes legyek belé ennyire? Csak ennyi? Sose gondoltam volna.
Amikor elöször láttam már akkor vonzott a mosolya, az a mosoly amit utána mindig látni akartam, majd már én akartam elöhozni, végül én akarta az oka lenni. Ez lenne a szerelem? Valóban én is lehetek egyszer szerlmes? Nem hiszem, jobb ha nem ringatom magam még ennyire bele. Kitudja Neko mit érezhet, föleg most hogy ilyen messze vagyok töle és ott van neki Viktor meg Armin meg Ken is.
Hirtelen harag futott végig rajtam. Bele gondolni sem akartam hogy Neko mással van.
Nem gondolkodtam tovább. Hirtelen a telefon után nyúltam, egy ember volt akit hívhattam most.
Kicsengett.
- Igen? Ki az?
- Castiel vagyok, bocsi hogy zaklatlak, de tudni szeretnék valamit. - mondtam gyorsan
- Rendben csak Neko miatt segítek. Ùgy hogy mondd mi az?
- Csak egy kérdés Neko mit mondott neked velem kapcsolatban az érzéseivel kapcsolatban irántam? - hadartam gyorsan
- Hm... Ha elmondom Neko megöl,de...
-De?
- Piszkosul szerelmes beléd, még képes Viktornak is nemet mondani mert azt hiszi bármikor visszajössz hozzá. Imád téged és csak veed akar lenni, másra rá sem néz. De csak hogy tudd ha át vered én öllek meg! De most sietek, vissza jött Dake. Szia.
-Szia - mondtam gyorsan
Amikor leraktam máris kaptam egy smst. Rosa írt hogy pizsi buli van és vigyáz Nekora nehogy lenyúlják és egy képet is csatolt azzal a szöveggel hogy "csorgasd a nyálad szivi"

Nem értettem de amikor megnéztem a képet mindent értettem. Ideges voltam de volt benne valami más is. Nekot más is láthatja így. Baromi ideges voltam. Főleg azok után amit hallottam. Neko tudja hogy vissza megyek hozzá és velem akar lenni más nem is kell neki ez nekem mindent megér. Szeretem és ő is szeret. Sajnálom, de viszonzásul nem tudom mit tegyek. Kezdő vagyok még szerelem téren hisz nekem csak Debby volt de ő totál más volt. Nem tudom mi legyen vagyis tudom de nem tudom mit mondd majd Neko. Mind1! Tudom mit akarok és azt meg is teszem. Van egy tervem amihez kell Rosa és Lys!
Gyorsan felhívtam őket és elrendeztem mindent.
Kirohantam a szobából. Apát kerestem. Konyhában ült és olvasott.
- Apa holnap én elmegyek haza. Muszáj valamit megtennem! Nem tarthatsz vissza. -mondtam gyorsan hadarva.
- Rendben, mennyi pénz kell ? - mosolygott és tudtam hogy érti mit akarok.
- Nem sok csak hogy haza jussak a többi megy kártyáról. Köszönöm -mondtam majd rohantam tovább...